Nemcsak az a meghökkentő, hogy mekkora a márka pénzben kifejezett értéke vagy mekkora trendek, mozgalmak épülnek egy-egy brand kiterjesztésére, szeretetére vagy éppen utálatára. A közösség mára olyan mértékben birtokba veszi a márkát, alakítja értékrendjét és kihat annak világára, hogy a márka által összekötött megannyi fogyasztó maga alkotja a márka igazi világát.

A márkaközösség:

formálja a márka világát: A közösség tagjai határozzák meg a követendő értékeket, a beszélt nyelvet, új tradíciókat hoznak létre vagy éppen régieket elevenítenek fel. Ezáltal a fogyasztók egymáshoz kötődnek és valódi közösséget alkotnak;

nemcsak használja a márkát, hanem tagjai jelentéstartalmat adnak neki és azonosulnak vele. Ez az azonosulás teszi lehetővé, hogy a közösség akarata formálja a márkát;

írja és megéli a márka történetét, új tagokat hoz be a márka életébe, növelve a közösség erejét;

tagjai a márka nagykövetei, akik folyamatosan (akár tudatlanul is) építik a márkát, képet adnak róla és kapcsolódási pontokat engednek meg olyanoknak, akik még csak most ismerkednek a branddel;

a közösség tagjai határozzák meg, hogy milyen lesz a jövőben a márka, alakítják és akár saját képükre formálják a márkát, jelentését, képi világát, stílusát. Amit a márka hirdet a világban, az pedig a fogyasztók részévé válik. Egy-egy rész mindenkinek az identitásából bekerül a közösbe, a márka hat a közösségre, a közösség pedig visszahat rá.

a közösségi médiában:

nem egyirányú kommunikáció zajlik, hanem valódi interakció;

a reagálási idő lerövidül, minden valós időben történik

a nyert média mértéke megnő

a tartalmak nem ellenőrzöttek, a közösség is előállíthatja őket (ráadásul sokkal nagyobb mértékben, mint a márkatulajdonos, hiszen sokkal többen vannak)

a közösség tagjai közelebb kerülnek egymáshoz, mert gyakorlatilag bármikor kapcsolatba léphetnek egymással;

az emberek, userek ugyanúgy szólítják meg a márkákat, márkatulajdonosokat, nyilvánítanak véleményt vagy kérdeznek, mintha csak az utcán elegyednének beszélgetésbe.

A közösségi média alapja a párbeszéd. Minden tartalom párbeszédből indul vagy abban végződik: maga a diskurzus a tartalom. A közösség tagjai akkor is beszélgetnek a márkáról, ha a márka éppen nincs jelen a közösségi térben, és például csak hagyományos csatornákon kommunikál. Sőt, olyan csatornákon is beszélgetnek egymással, amelyeken a márka nincs feltétlenül jelen. A márka közösségének tagjai olyan fogyasztók is, akik nem képezik a márka előre rögzített (üzleti vagy kommunikációs) célcsoportját, így ők is hozzátesznek valami pluszt a márka világához, mesélnek, hatnak a többiekre. Az egyenrangúság arra is felhatalmazza a közösség tagjait, hogy megkérdőjelezzék a márka jelenlétét a közösségi médiában, vagy éppen más platformokat ajánljanak neki. Összekössék újabb közösségekkel, hozzájárulva a márka identitásához és jelenlétéhez. Ez a felhatalmazás akár a márka megítélésének rovására is mehet.

A közösségi médiában elhangzó párbeszédek – az offline térben zajlókkal szemben, ahol esetleges a word of mouth utánkövetése – mindenki számára láthatóak. Vásárlás előtti információszerzéskor a felhasználók a keresőket használják, hogy megtalálják azokat a véleményeket, leírásokat, beszélgetéseket, amelyek segítik, de egyben befolyásolják őket a vásárlói döntéseik során. Mindezek megmaradnak és közkinccsé, visszakereshető tartalommá válnak. Keressünk rá a Google-ban bármire, és akár évekkel ezelőtti tartalmak, hozzászólások vagy cikkek jönnek elő.